Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) értékelése szerint a helyzetet a koronavírus-járvány is súlyosbította, mert a munkájukat a kényszerű létszámleépítések miatt elvesztők nagy számban és megfelelő szaktudás nélkül ebben az ágazatban helyezkedtek el, ami több vállalkozásnál a szakmai színvonal csökkenéséhez vezetett. A szövetség úgy látja, hogy a munkaerő hazai hatékonyabb foglalkoztatására van szükség, ami technológiai fejlesztéseket, az építőiparban dolgozók jobb anyagi- és erkölcsi megbecsülését, folyamatos képzését és javuló szervezést igényel. A hatékonyság növelésében, az elvégzett munka minőségének biztosításában, a kivitelezési folyamatok összehangolásában a digitalizáció komoly segítséget jelenthet az ágazat szereplőinek.
A „be sem tanított” segédmunkások növekvő létszámaránya miatt a mérnököknek és a mestereknek lényegesen több időt kell az építő brigádok irányításával, ellenőrzésével eltölteniük, hogy tartani tudják a határidőket és az elvárt szakmai színvonalat – írja közleményében* az ÉVOSZ, hozzátéve, hogy ebben a helyzetben még inkább kiütköznek a szakemberhiányból adódó gondok. Az Európai Unió építőiparának egészét sújtó probléma miatt ráadásul a hazai munkaadóknak folyamatosan versenyezniük kell más országok vállalataival, ezért nem könnyű feladat hazacsábítani azokat a jól képzett munkavállalókat, akik a recesszió éveiben külföldön helyezkedtek el. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy akadozik az utánpótlás: az ÉVOSZ várakozásai szerint a következő 3-4 évben többen mennek el az építőipari szakmákból nyugdíjba, mint ahányan kikerülnek az oktatási rendszerből, így még inkább előtérbe kerül a külföldi, az EU-n kívülről érkező munkások foglalkoztatása. A hatékonyság javítása a szakszövetség szerint időigényes folyamat, de a külföldi és az egyre inkább terjedő hazai példák azt bizonyítják, hogy a digitális megoldások alkalmazása már rövid idő alatt is komoly segítséget jelenthet.
„Az építőipari kivitelezési folyamatok digitalizációja egyszerűsíti, felgyorsítja a munkálatok összehangolását, ellenőrzését, biztosítja a magas színvonal folyamatos megőrzését. A ma már a magyar piacon is elérhető szoftverek használatával a projektek részvevői pontosan és valós időben látják, hol és mikor hibáztak a kivitelezők, hol van szükség esetleg azonnali beavatkozásra a "be sem tanított segédmunkások" hibáinak kijavítására” – mondja Simon Szilárd, a PlanRadar építőipari és épületfenntartási szoftvert forgalmazó bécsi cég magyarországi képviselője.
Az építőipar kulcsfontosságú ágazat, az ÉVOSZ adatai szerint a foglalkoztatási szintet fenntartva jelenleg mintegy 375 ezer embernek ad munkát, a becslések szerint idén 5 500 milliárd forinttal járulhat hozzá a magyar gazdaság teljesítményéhez. A Központi Statisztikai Hivatal a napokban azt közölte**, hogy 2022 májusában az építőipari termelés volumene 9,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi, illetve 5,8 százalékkal a megelőző havi szintet. Éves összevetésben az építményfőcsoportok termelése közül az épületek építéséé 12, az egyéb építményeké 7,7 százalékkal nőtt. A megkötött új szerződések volumene 7,2 százalékkal nagyobb volt a 2021. májusi bázisnál, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 32,5 százalékkal magasabb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 24,7 százalékkal alacsonyabb volt.
Az ÉVOSZ adatai szerint az építőipari foglalkoztatási struktúrában megmaradt a hármas tagoltság: a főfoglalkozásban alkalmazottak, a bérelt munkaerő (ennek nagy része vállalkozási formában) és a szürke/fekete zónában mozgók. A dolgozók mindössze egyharmada van alkalmazotti státuszban, az alvállalkozói, megbízotti foglalkoztatás a meghatározó. A digitalizáció az ágazat „kifehérítésében”, a feketemunka visszaszorításában is hatékony eszköz lehet, de ez nem a szoftvereken, hanem a felhasználóikon múlik.
PlanRadar
