A Prologis előrejelzése szerint e trendek következtében jelentősen nőni fog az ellátási láncok hatékonysága, amely költségmegtakarítást eredményez a logisztikai ingatlanok bérlői számára - akik ezen megtakarítások egy részét a magasabb bérleti díjakra fordítják, különösen a foghíjbeépített nagyvárosi helyszíneken, amelyek jóval nagyobb hatékonyságjavulást tesznek lehetővé.
A sorozatban megjelent második tanulmányból kiderül, hogy a logisztikai ingatlanok bérleti díja jelenleg a legalacsonyabb költségtényező az ellátási láncokra jellemző fontosabb költségkategóriákon belül; az ellátási lánc összköltségének kevesebb mint 5%-át teszi ki. A logisztikai ingatlanok bérlői a bérleti díjakra fordított minden egyes dollár mellett további 5-7 dollárt fordítanak a munkaerővel kapcsolatos költségekre, 10 dollárt pedig szállításra.
Az „Innováció, zavarok és az idő értéke: Az elkövetkező 10 év a logisztikai ingatlanok piacán” címet viselő harmadik tanulmányunkban kiemeljük, hogy az alternatív üzemanyag-forrásokba és az önvezető járművekbe történő beruházások hosszú távon előreláthatólag a szállítási költségek jelentős csökkenését eredményezik, míg az automatizálás/robotika fejlesztését célzó befektetések drasztikusan csökkentik a munkaerő költségeit. Az ellátási lánccal kapcsolatos költségek jelenlegi megoszlását figyelembe véve az ezeken a területeken elért hatékonyságjavulás jelentős hatásokkal jár majd: számításaink szerint a szállítási és munkaerő-költségek terén elért minden 1%-nyi megtakarítás a logisztikai ingatlanok után fizetendő bérleti díj 15–20%-ának felel meg.
Az így keletkező haszon egy része pedig minden valószínűség szerint a bérleti díjak emelkedésében ölt majd testet. Az összehangolt kereskedelemre (Synchronized Commerce) való átállás és a kényelem, az azonnali kiszolgálás és a széles termékválaszték növekvő fontossága miatt a kereskedelemmel és az ellátási lánccal kapcsolatos tevékenységek egyre összetettebbé válnak; a megfelelő helyszíneken lévő logisztikai ingatlanok segítenek az így kialakult komplex helyzet kezelésében.
Az e-kereskedelemre jellemző ellátási láncok bővülésével és a kereskedelmi lábnyom zsugorodásával párhuzamosan változóban vannak a kereskedelmi modellek is. A kereskedők az ellátási láncokra többé már nem költségközpontként, hanem versenyelőnyt jelentő eszközként tekintenek, és egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak ennek az adottságnak. Az ellátási láncok szempontjából ez annyit jelent, hogy a kereskedők kevesebbet költenek az üzletekre, és többet a logisztikai ingatlanokra – különösen a nagy népességközpontokban és azok szomszédságában.
Kutatásunkban megpróbáltuk számszerűsíteni ezeket a folyamatokat. Számításaink szerint a jelentős piacokon a logisztikai bérleti díjak körülbelül 1,5–2-szer (vagy még ennél is) magasabbak, mint az ellátási láncokhoz tartozó közeli vagy szomszédos piacokon, mint például Varsóban és a vele szomszédos Błonie piacán. A bérleti díjak a 120 kilométeres (1-2 órás vezetéssel megközelíthető) távolságban található piacokon szintén jelentős különbségeket mutatnak. A Prologis Research a bérleti díjakat alpiacok és a városközponttól mért távolság alapján csoportosította a világ hét legnagyobb logisztikai ingatlan- és fogyasztási piacán, és úgy találtuk, hogy a foghíjbeépített és nagyvárosi helyszíneken a bérleti díj 2-3-szorosa a távolabb fekvő helyszínekének.
„A világ legfontosabb foghíjbeépített alpiacain a bérleti díjak az elmúlt öt év során közel megduplázódtak; véleményünk szerint ez a kiemelkedő növekedés a jövőben is tovább folytatódik” – állapítja meg a jelentés egyik társszerzője, Dirk Sosef, a Prologis Europe Research & Strategy alelnöke. „A bérleti díjak emelkedése várható, mivel az ügyfelek számára adott az üzleti lehetőség, valamint képesek és hajlandóak is lesznek megfizetni a foghíjbeépített és nagyvárosi helyszíneket.”
Prologis
