Ennek alapján a CTP Csoport Európa vezető ipari és logisztikai ingatlanfejlesztő, -tulajdonos és -üzemeltető társaságaként az évtized végére a tervek szerint 20 millió négyzetméterre bővíti állományát, azaz megduplázza az eddigi portfólióját.

Az előrejelzések szerint Közép- és Kelet-Európában folyamatosan élénk kereslet várható az ipari és logisztikai ingatlanterületek iránt, így a CTP Csoport az évtized végére üzleti parkokból álló páneurópai hálózata méretének megkettőzését, bruttó bérelhető területének 20 millió négyzetméterre növelését tűzte ki célul.

A CTP Európa legnagyobb tőzsdén jegyzett ingatlanfejlesztő cége, jelenleg mintegy 10,5 millió négyzetméter bruttó bérelhető ipari és logisztikai ingatlan tulajdonosa és üzemeltetője. A társaság a legfontosabb közép- és kelet-európai piacokon, valamint Németországban, Ausztriában és Hollandiában mintegy 20 millió négyzetméternyi fejlesztési területportfóliót állított össze, amely alapján 2030-ig további 10 millió négyzetméternyi terület fejlesztését tervezi. A jövőbeni 20 millió négyzetméteres állomány pedig várhatóan évi 1 milliárd eurós bérletidíj-bevételt generál majd.

A CTP erőteljes keresletet tapasztal a meglévő és az új bérlői körében mind az új helyszíneken tervezett fejlesztései, mind pedig a már működő CTParkok bővítései iránt a Cseh Köztársaságot, Szlovákiát, Romániát, Magyarországot, Lengyelországot, Szerbiát és Bulgáriát is magában foglaló közép- és kelet-európai és nyugat-európai – németországi, ausztriai és hollandiai – piacain. A keresletet a következő tényezők együttese erősíti: a „nearshoring” (telephelyek, beszerzési források közelebb hozása) és a „friendshoring” (baráti, szövetséges országokban működő partnerekkel folytatott üzletelés) bővülése; az infrastruktúra javulása; a változatos és bővülő gazdaságok; az e-kereskedelem alacsony bázisról induló, egyre gyorsuló növekedése; valamint a képzett munkaerő és a robusztus munkaerőpiaci alapok.

A CTP növekedési célkitűzését a legújabb, „CEE: a Business-Smart Region” piackutatási jelentésének eredményei is alátámasztják, amelyek alapján a régiós piacokon az ipari és logisztikai ingatlanok iránti kereslet a nyugat- és dél-európainál várhatóan gyorsabban nő majd. A piackutatási jelentés számos tényező vizsgálata alapján a következő öt kulcsfontosságú tényezőt állapítja meg, amelyek az ágazat folyamatos növekedését támogatják a KKE-régióban:

1.    Képzett humán tőke
2.    Összekapcsolódó piacok
3.    Diverzifikálódó és bővülő gazdaságok
4.    Növekvő belföldi fogyasztás
5.    Erős ingatlanpiaci alapok

„A CTP régóta hisz a KKE-régió potenciáljában és kétségünk sincs afelől, hogy az erős gazdasági alapok, a kialakulóban levő globális megatrendek, mint pl. a nearshoring megjelenése és fejlődése, valamint a kulcsfontosságú ingatlanpiaci folyamatok azt jelentik, hogy a KKE-régió folyamatosan jobban teljesít Európa fejlettebb piacainál, a logisztikai és ipari területek iránti további keresletet generálva. A CTP a régió minden országában nagy kiterjedésű fejlesztési területekkel rendelkezik, így minden lehetősége megvan arra, hogy a növekvő keresletet kielégítse. Ennek köszönhetően a bérlők által igényelt, nagymértékben fenntartható, ügyfélorientált ipari és logisztikai ingatlanok fejlesztésével és üzemeltetésével az évtized végére lehetővé válik számunkra a teljes bérbeadható területünk megkétszerezése” – hangsúlyozta Remon Vos, a CTP vezérigazgatója.

Bert Hesselink, a CTP Csoport ügyfélkapcsolati igazgatója hozzátette: „Közép- és Kelet-Európában az ipari és logisztikai területek iránti kereslet folyamatos bővülését az ösztönző tényezők különleges kombinációja támogatja: az erős gazdasági növekedés növekvő fogyasztást és az e-kereskedelem folyamatos bővülését teszi lehetővé. A KKE-régió e tekintetben mindig is elmaradt Nyugat-Európától, de ma már egyre jobban felzárkózik. Az infrastruktúra látványos fejlődésének, valamint a rendelkezésre álló képzett és versenyképes munkaerőnek köszönhetően a növekvő kereslet nagyszerű lehetőségeket kínál a térség további fejlődésére. Várakozásaink szerint a már meglévő alapok biztosítják majd az ipari és logisztikai területek iránti kereslet folyamatos növekedését egészen az évtized végéig.”

Az ipari és logisztikai ágazat növekedésének öt fő motorja

1. Képzett humán tőke
A KKE-piacok versenyképes – a szállításnál, a tárolásnál és a feldolgozóiparban átlagosan a nyugat-európai árak egyharmadánál is alacsonyabb – áron kínálnak képzett munkaerőt. A Közép- és Kelet-Európai régióban a szállítás és raktározás, valamint a feldolgozóipar területein az átlagos heti munkaidő meghaladja az EU-27 átlagát. Eközben a rendelkezésre álló képzett munkaerő-állományt a „fordított agyelszívás” is növeli: egyre több fiatal szakember tér haza Nyugat-Európából, részben az alacsonyabb személyiadó-kulcsok miatt. A KKE-országokban a 2022. évi angol nyelvtudás-index (Szerbia kivételével) meghaladja a Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban mért indexeket.

2. Összekapcsolódó piacok
A 2000-es évek óta jelentős infrastrukturális fejlesztések – különösen a közúti közlekedésben  – biztosítják a régión belül és a régió és Nyugat-Európa közötti hatékony áruszállítást. 2015 és 2020 között a GDP %-os arányában Lengyelország kivételével mindegyik KKE ország infrastrukturális fejlesztései meghaladták az EU átlagát. A folyamatos fejlesztések javítják a légi összeköttetéseket, míg a KKE fő konténerkikötői a „Hamburg-Le Havre térségi” kikötők alternatíváiként fokozatos keresletnövekedést tapasztalnak, különösen a Közel-Keletről és Kínából érkező útvonalaknak köszönhetően. A folyamatos globális geopolitikai bizonytalanság és gazdasági nehézségek ellenére a javuló összekapcsolhatóság támogatja a „nearshoring” és a „friendshoring” fejlődését.

3. Diverzifikálódó és bővülő gazdaságok
A KKE régió az utóbbi időben erős gazdasági ellenállóképességet mutat: a reál GDP növekedés meghaladta a nyugat-európai piacok és Európa egésze által elért növekedés mértékét. A KKE GDP növekedési üteme az előrejelzések szerint 2023 és 2026 között az eurózóna átlagának kétszerese lesz. Az erős feldolgozóipari alapok, a növekvő tudás- és innovációs szektorok, valamint a KKE régióban rendelkezésre álló képzett munkaerő és Nyugat-Európa közelsége miatt a régió gyors ütemben fejlődik „nearshoring” központtá, ami tovább fűti az ipari és logisztikai területek iránti keresletet.

4. Növekvő belföldi fogyasztás
A gazdasági bővülésnek köszönhetően a belföldi fogyasztás a KKE régióban 2010 óta csaknem 50 %-kal nőtt, ami több mint kétszerese az EU-27 átlagának. A vásárlóerő növekedésének következménye az e-kereskedelem bővülése: ez a szegmens korábban elmaradt a nyugat-európaitól, de az utóbbi időben felzárkózóban van. A KKE régióban az online értékesítések összértékében 2026-ra mintegy 25 milliárd eurós növekedés várható, ami az e-kereskedelem raktárterületében 2.8 millió négyzetméter bruttó bérbeadható területnövekedésnek felel meg azonos idő alatt, és csaknem egyenlő Budapest vagy Bukarest mai teljes piaci állományával.

5. Erős ingatlanpiaci alapok
A nettó kihasználtsági arányok növekedése (a bérelt állomány változása) a KKE régióban túlszárnyalta a nyugat- és dél-európai országok hasonló mutatóit, és ez a trend várhatóan a következő öt év során is fennmarad. A piacon rendelkezésre álló, bérelhető ingatlanok aránya minden közép- és kelet-európai országban (Magyarország fővárosa, Budapest kivételével) a hároméves átlag alatt áll, és várhatóan továbbra is történelmi mélypontok közelében marad, ami hozzájárul a bérleti díjak növekedéséhez. Bár az állomány minősége a KKE régióban általában meglehetősen magas, tekintettel azonban arra, hogy a piac fejlődése igazán csak a 2000-es években indult meg, az „A” kategóriás állomány kínálata egyelőre korlátozott, ami strukturális keresletet generál és a logisztikai területek további fejlesztésének erős motorja.

CTP