Épületek építése főcsoportban 3.3% volt a növekedés, az egyéb építmények esetében pedig 0.5%-kal volt alacsonyabb a termelés. 6%-os csökkenéssel épületek esetében új szerződést 193 milliárd forintért kötöttek a hónapban, a szerződésállomány pedig 1032 milliárd forint volt, ami árhatástól megtisztítva 15%-kal alacsonyabb állományt jelent az előző évhez képest. Egyéb építmények (infrastrukturális beruházások) kategóriában éves alapon 34%-os csökkenés után 150 milliárd forintnyi új szerződés került aláírásra a hónapban, az állomány pedig 1696 milliárd forint volt, ami 4%-os éves megrendeléstömeg csökkenést jelent. A drágulás továbbra is igen erőteljes az iparágban elsősorban az építőanyagok árnövekedése miatt, 2022 III. negyedévében 22-28%-kal nőttek az iparági termelői árak éves alapon, az előző negyedévhez képest pedig 5.2%-kal emelkedtek.

Szeptemberben az előző havi adatokhoz hasonlóan nagyjából oldalazó irányt mutat az építőipar, és továbbra is igaz, hogy egy ilyen volatilis teljesítményű iparág esetében rövidtávú mozgásokból nem érdemes tartós trendet felrajzolni, de az elmúlt években látott folyamatos növekedési szintek várhatóan nem fogják jellemezni a következő időszakot. Bár a szerződésállományok alapján – ami szeptemberben még némileg vissza is pattant - rövid-középtávon továbbra is elegendő megrendelés látszik az építőiparban, de az új szerződések volumene alapján részben, az iparági szereplők véleménye alapján pedig egyöntetűen az a kilátás, hogy jelentős kihívások előtt áll az iparág a jövő év elejétől. Az elszabadult anyag- és energiaárak, az ugrásszerűen növekvő finanszírozási költségek, illetve a csökkenő magán- és állami kereslet mind a lassulás irányába mutatnak. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján becslésünk szerint idén 5% körüli lehet az iparág éves növekedése, jövőre pedig kisebb visszaesés jöhet, a következő néhány negyedévben még a folyamatban lévő lakossági építkezési, felújítási és állami megrendeléstömeg elegendő volument biztosít. Azonban az alapanyag ellátás problémai, a globális alapanyaghiány, a rapidan növekvő költségek, a finanszírozási költségek látványos emelkedése és a várhatóan csökkenő állami megrendelési volumen a jövő évtől bizonytalanságot és lassulást okozhat az iparágban. A továbbra is dübörgő ipari, logisztikai építkezések mellett szerepe van a le nem állított állami fejlesztések jelentős befejező munkálatainak és az támogatott otthonteremtési illetve felújítási támogatásoknak is a jelenlegi még meglévő keresletben, és a szerződésállományok szintje is magasan tartózkodik egyelőre, de ebben jelentős szerepe volt a meglévő szerződések átárazásának is.ű

Keresleti oldalról a hitelkereslet látványos lassulása elkerülhetetlen a jelenleg kialakuló piaci kamatszintek mellett, a beruházások finanszírozása és megtérülése is jelentős részben kérdésessé válik, viszont a hazai befektetési célú ingatlanvásárlások egyelőre erősödnek a megugró inflációs környezetben, így ez némi támaszt adhat a piacnak, továbbá az energetikai felújítások szegmense továbbra is húzóerőt fog képviselni a kivitelezői piacon. A kivitelezési anyagköltségek piaci információk alapján az év elején várt 10% körüli áremelések helyett nem ritkán 25-30% körüli mértékben növekedtek a negatív globális fejleményekre és az áruhiányra hivatkozva – a szigetelőanyagok esetében a kialakult energiaárak miatt még nagyobb árnövekedés és hiány valószínű -, amik értelemszerűen vezethetnek a beruházások csúszásához és az új megrendelések csökkenéséhez. Iparági szereplők, kereskedők véleménye alapján a jelenleg kialakult árszintek már érezhetően fékezik a keresletet, így számottevő keresletcsökkenése kell felkészülnie az iparágnak a jövő évtől, amit a megrendelésállományok jelenlegi szintje még képes lehet ellensúlyozni azok kifutásáig.

Magyar Bankholding